Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Szociális Alap

Bemutatkozás

Az Alkotóház tevékenységének bemutatása

Zalaegerszeg, Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház - ahol a múlt alapjain dolgozunk ma, a holnap eredményeiért.

A magyarság szerves kultúráját valaha együttesen alkototta  a népzene, a néptánc, a népmese, de a tárgyi kultúra is. Utóbbinak hivatott közvetítője Zalaegerszegen a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A 70-es évek végén merült fel a gondolat: kell egy hely, ahol alkotni lehet, mégpedig közösségben. A gondolat, ehhez az időszakhoz kötődően, a fiatalok egy rétegében előretört, a hagyományos népi kultúra - ezen belül is a tárgyi kultúra iránti érdeklődés - s annak megújítására való törekvésben nyilvánult meg, s közösséget teremtett e területen a Fiatal Népművészek Stúdiója megalakításával. Ezzel együtt létrejött - cétudatosan e tevékenységek helyszíneként - a népi kézműves alkotóház, mely nem „csak” a találkozás helye, hanem az eszközrendszer megteremtésével az alkotás, oktatás helye is lett. Zalaegerszegen az 1982-ben megalakult Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága és Zalaegerszeg városa építette fel, a ma is működő, sőt azóta jócskán kibővült alkotóházat a Gébárti-tó gyönyörű környezetében. Azóta a ház szakmailag önálló szervezeti egysége a mindenkori városi művelődési központnak, ugyanakkor az Egyesület szakmai bázisa is.

A ház építészetileg is külön értéket képvisel, hiszen külső és belső megjelenésében egyaránt egyedülálló. Az 1981-82-ben épült épületrész magán hordozza a Nyugat-Dunántúl népi fa építészetének jellegzetes vonásait. A belső berendezés külön értéke, hogy a bútorzat is egyedi, hiszen a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága hozta létre azt, az úgynevezett házépítő táborok folyamán. Az épülethez műhelysor is csatlakozik, így bőrműves, faműves, szálasanyag-feldolgozó. A ház udvarában 2000-ben adtuk át a boronafalas építkezés megőrzésével elkészített kovácsműhelyt. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 2020-ban az Alkotóház Gébárti-tóra néző oldalán alakította ki a Panoráma Népművészeti Galériát. 

Az alkotóház főbb tevékenységei: mesterség bemutatók és játszóházak az alkotóházban, és külső helyszíneken egyaránt, táborok szervezése szakági, vagy vegyes kézműves tematikával, közösségek szervezése, működtetése; közösségi tevékenységek szervezése, kiállítási tevékenység, saját hagyományőrző rendezvények, szakmai konferenciák szervezése, szakmai képzések, továbbképzések szervezése, pályázatok írása, lebonyolítása, kiadványozás és egyéb más tevékenységek.

Nagyrendezvényeink a Családi Pünkösdi Fesztivál és a Pásztorhagyományok Napja, melyekhez mindig társul a folklór (népzene, néptánc). Közkedvelt programunk a Nyitott Műhelygalériák Napja. Nyári táboraink különböző korosztályokat vonnak be a tárgyalkotás megismerésébe: gyermek, ifjúsági és felnőtt szaktáborok. Az elmúlt években népzenei táborokat is sikeresen megvalósítottunk.

Alkotóközösségeket működtetünk: Zalaegerszegi Hímző Stúdió, Zalai Csipkeműhely, Fazekas Szakkör, Bőrtárgykészítő- és Fafaragó Szakkör, Kosárfonó Szakkör, Komplex Szakkör szülőknek és gyermekeknek, Kovács Stúdió.

A 2019-ben történt fejlesztés során új tevékenységi körrel bővült a szakmai tevékenységünk, állandó kiállításokkal várjuk a hozzánk látogatókat. Ennek az új épületrész ad helyet, mely megjelenésében is alkalmazkodott a benne kiállításra került nemezsátor szerkezeti megoldásához, miszerint az egy öntartó szerkezet, így az állandó kiállítások tere is ezt az építészeti jellegzetességeket hordozza magán. E térben három állandó kiállítás látható, és egy nemezes műhely is helyet kapott a nemezsátor melletti térben. 

Legfőbb attrakció az 1996-ban készített honfoglalás-kori nemez vezérsátor rekonstrukciója, melyet a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága és segítői - 122 fő - készítettek el a millecentenárium tiszteletére, s ugyan ebben az évben már látványossága volt a Mesterségek Ünnepének, a zalai egyesület rendezvényhelyszínén. A nemezsátor 22 éven át több mint 200 rendezvényen volt látható, s ez azt jelentette, hogy ennyi alkalommal került felépítésre és lebontásra. A kazah típusú nomád lakhely rácsos falú alsó „keregéjét” és a kupola felső körgyűrűjét hajlított tetőlécek kötik össze, megvalósítva ezzel az öntartó szerkezetet, melyet nemez lapok borítanak. Honfoglaló őseink lakhelye is hasonló lehetett. 

Az építés során felhasznált alapanyagok: 8 m3 kőrisfa, 7 q gyapjú, valamint felhasználtak a készítésnél 2800 db bőrszeget, s elkészítettek 140 m szövött szalagot, 300 m fonott, sodrott kötözőt is.

A nemezsátor, mint közösségi alkotás elkészülte során az alkotókban megfogalmazódott gondolat még ma is érvényes: „A Honfoglalás 1100. évfordulóján épített jurtánk hitvallás magyarságunkról, közösségi kultúránkba vetett hitünkről. Öröm és nyugalom tölti el szívünket, hogy híd lehetünk a múlt és a jövő között, hogy az ősök fogták a kezünket és bátorították lelkünket, hogy a felvállalt feladatot elvégezzük.”

Az épület galériaszintjén került elhelyezésre Szelestey László néprajzkutató, néprajzi gyűjtő hagyatéka.  A kiállítás alkalmas a pásztorművészet reprezentatív bemutatására. A közel 200 tárgyat felsorakoztató tárlat, a pásztortársadalom önálló tárgykultúrájának állít emléket. A kiállítás számos példát mutat be a pásztorélet használati tárgyai tekintetében: botok, sótartók, tükrösök, borotvatokok, kobakok, gyufatartók. De bemutatásra kerülnek azok az ajándéktárgyak is (mángorlók, vetélők, guzsalyfák), amelyek ugyan olyan díszítményeket kaptak, mint a használati tárgyak, tárgycsoportok. A gyűjteménynek, melynek nem csak összegyűjtése volt nemes tett, hanem feldolgozása, kutathatóvá tételének megteremtése, együttesen adja meg jelentőségét. Szelestey László évtizedeket tett fel az életéből arra, hogy végigbúvárkodja a Dunántúl levéltárait, múzeumait, plébániáit, s ez által tudta megrajzolni a névtelen faragóművészek ismeretlen portréját. A fellelt tárgyi anyagot rendszerezte és felsorakoztatta egy-egy, a kutatásai során kirajzolódó alkotó neve mellé. Ez szakmailag óriási teljesítmény, mindezekről megjelent publikációit is összegyűjtöttük.

Ugyancsak a galériaszinten kapott helyet Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia megalapítója, a magyar organikus építészet megteremtőjének zalai munkáságát bemutató tablókiállítás. Két apropója is van, hogy ide került ez a kiállítás. Egyrészt, mint már említettük a 70-es évek végén kelt gondolat a közösségi  népi kézműves alkotóházak létrehozására, melynek egyik megálmodója Makovecz Imre volt, aki megfogalmazta a Tokajban létrejött első ilyen ház építése során, hogy  ,,A tokaji házépítésnek előre tudott célja és értelme a közösség…  nyitott szellemiségével a ház valamit őriz azokból, akik felépítették, és alkalmas befogadni azokat, akik hisznek a tudatos közösségi lét lehetséges sugárzásában.”

Másrészt a Gébárti Szabadidőparkban 2019-ben került átadásra a Makovecz Imre tervei alapján felépült Boldogasszony Kápolna, melyet néhány évvel halála előtt vetett papírra. A kápolna felfelé keskenyedő, hatszögletű tornyával, gyönyörűen ívelő hajórészével, különleges belső terével - mely a Pieta körvonalát idézi fel- ejti ámulatba a látogatót. 

A Gébárti-tó körüli szabadidőparkban látványosságot nyújt még a Gébárti Szoborpark, melyben az Alkotóház által 1992 óta működtetetett GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen alkotó képzőművészek monumentális alkotásai nyújtanak felejthetetlen esztétikai élményt.

A 2019-ben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata segítségével kialakított emlékparkban a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szakmai táboraiban elkészült rekonstruált fa sírjelek és egy harangláb került elhelyezésre. E szabadtéri kiállítóhely a "Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékpark" nevet viseli. 

Szolgáltatások

Az állandó kiállítások belépőjeggyel tekinthetők meg. Nagyobb létszámú csoportokhoz előzetes időpont egyeztetése szükséges.

– Kézműves foglalkozás: előzetes egyeztetés és árajánlat alapján kérhető.

NYITVATARTÁS: Hétfő-péntek: 10 és 15 óra között (kivéve ünnepnapokon), valamint a nagyközönség részére meghirdetett rendezvények idején.